Nem vagyok jó nő?!

2. nap

Mivel soha nem írtam még blogot, nem tudom hogyan kell köszönni. Mivel igazából magamnak írom, legszívesebben azt írnám, hogy kedves naplóm. De mivel más is olvassa, így biztos furán veszi ki magát. De azt meg nem akarom írni, hogy Sziasztok!, mivel magamnak írom, és az elveszi ezt az érzést. Úgyhogy…:

Kedves naplóm! 🙂

A reggel brutkó volt. Rohadt éhes voltam. Nem baj, megcsináltam a kávém, kicsit több tejjel mint szoktam, (fincsibb is volt így) aztán jöhetett a zabkása. Sajnos, mivel sietnem kellett, az pedig nehezen hűlt, így csak keveset tudtam belőle enni, így mikor délben hazaértem, már farkas éhes voltam. Ebédre kelbimbó(imádom), és csirkemell csíkok. Vacsira meg főztem egy kis brokkoli krémlevest. Tudom, tudom, tejszín, stb, de majd csak keveset eszem, és azt sem este 10h-kor. 😉

Közben rájöttem, hogy alig írtam magamról valamit, így nehéz mihez tartani, hogy csak kilót írok le.

Szóval. 25 éves, 174cm magas vagyok, alapvetően “vastag csontozatú”, bár én ezt nem szeretném kifogásnak felfogni, de valahol mégis igaz lehet, mert az emberek nehezen hiszik el, hogy valóban ilyen nehéz vagyok. 😀 Kozmetikusként dolgozom, már mióta az eszemet tudom, és imádom a szakmámat. Nagyon érdekes, a kolléganőimet imádom(mind más más típus, de náluk jobb embert keveset ismerek) és a vendégeimet is egytől egyig szeretem. Kedvesek, és úgy hiszem ezeknél a szakmáknál a vendégek jelleme a szakembert is tükrözik. Ez nem azt jelenti, hogy én kedves lennék. 😀 Csak azt hogy megtaláltam a magamhoz való vendégkörömet. De a lényeg, hogy bár emberekkel foglalkozom, inkább a magamnak való típus vagyok. A középpontban kellemetlenül érzem magam, idegen emberek társaságában is. Szeretek olvasni, kereszt-szemezni, filmezni, kirándulni, imádom az állatokat… Jesszumpepi, ez mind milyen sablonosan hangzik! 😀 ok, csak hogy tényleg hihető legyen: jelenlegi könyv: Charlotte Bronte-Shiley(a gyönyörű nyelvezet, választékos szavak, és a humora utánozhatatlan, olyan a lelkemnek, mint egy selymes, illatos különleges, és kellemes pasztell lila színű valami), a hímzés, épp egy koktélos pohár készletnek tervezek nekiállni, film: most a Rejtély megy folyton, kirándulni 2 hete voltunk a Normafánál, állatom sajnos nincs, így múlt héten a Holnemvolt Parkban simogattam végig minden létező állatkát.

Persze szeretek iszogatni, kiülni Vele esténként, kicsit zülleni. A belvárosban lakunk a bulik, pubok közepén, így ezzel is könnyű dolgunk van.

De megint el kanyarodtam. Azt szerettem volna mondani ezzel, hogy nem szeretem az embereket, ma nagyon nehéz lesz rávennem magam, hogy elmenjek egyedül futni. Ahol emberek vannak. Idegen emberek. Ok, ott pont nem sokan, de akkor is. De ezt is le kell küzdeni, és legalább még  valamire jó lesz ez az egész.

Folyt.köv. este. 🙂

A futás végül elmaradt…papírkutya voltam 🙁 Nem is voltam teljesen jól. Biztos meg kell emésztenie a szervezetemnek hogy a sok junk fodd után ekkora vitaminbombát kapott hirtelen. 😀

Reggeli:

Kávé tejjel cukorral, zabkása mézzel

Ebéd:

pirított csirkemell csíkok kelbimbóval

Vacsi:

brokkoli krémleves

Kommentek


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Mobil nézetre váltás Teljes nézetre váltás
Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!